Nullponti Ingyen Energia a Kvantum-Vákuumból


Szimmetrikus elektromos rendszerek és energiacsere a kvantum-vákuummal

Ingyen energia szubatomi szinten elmagyarázva

I.
Az Univerzumban az energia mennyisége végtelen. Tömeggel kapcsolatba lépve, az energia láthatóvá válik. Az elektron energiája elsőrendűen nem az elektronból származik, hanem a kvantum-vákuumból, a téridőből.

Az elektron egy csatorna szerepet tölt be, ami integrálja az energiát a kvantum-vákuumból és az energia egy másik formájába alakítja át, az elektromos mezőbe. Ezt a fajta energiaátalakítási folyamatot a szimmetriatörés jelensége teszi lehetővé.

Az elektromos rendszerekben az elektronok és az elektromos mezők alapvetőek. Emiatt a szimmetriatörések szintén alapvető szerepet játszanak minden elektromos körforgásban (áramkörben).

Az anyag és a téridő szoros kapcsolatban álló jelenségek. Mivel az anyag határozza meg a téridő hajlását, és a téridő határozza meg az anyag mozgását, ezért az ún. anyagi dolgok inkább a téridő függvényét képező jelenségek, mint olyan jelenségek, melyek egymástól függetlenek volnának.

A modern fizikában nemcsak a térbeli energiamezőt tekintjük a kvantum-vákuum függvényének, ugyanis az atom összetétele is kvantum-fluktuációkból épül fel.

Tehát az anyag nem önálló létező, hanem a téridő egy minősége. Ha a téridő határozza meg az atom mozgását, akkor a téridőnek egy fajta energiát kell tartalmaznia.

II.
Egy ismert módszere az energia kicsatolásának a látszólag üres téridőből a Casimir-effektus. A Casimir-kísérlet két egyenletesen sima lemezzel végezhető, azok egymás közelébe helyezésével. Éppen mielőtt érintkeznének, egy vonzó erőhatású energiamező jön létre.

A mező a lemezek között és körül fellépő kvantum-vákuum energiasűrűségek különbségéből jön létre. Atomok és mezők hiányában azonban a téridő geommetriája közel tökéletesen szimmetrikus.

Ha két lemez van a téridőben, a lemezek kismértékben megtörik a szimmetriát. A megtört szimmetria integrálja a kvantum-vákuum energiájának egy részét a megfigyelhető valóságunkba.

Az egyik lehetőség, hogy több energiát nyerjünk ki a kvantum-vákuumból Casimir-hatással, az az aktív módszerekkel elért szimmetriatörés. Ilyen kényszerített aszimmetria az általános elektromos mező.

III.
A kvantum-vákuumból folyamatosan virtuális fotonok lépnek elő, majd röviddel utána újra eltűnnek abba a dimenzióba. A virtuális fotonok virtuális részecskepárokká esnek szét. A virtuális részecskepár egyik eleme pozitív, a másik eleme negatív töltésű.

A virtuális részecskepárok irányulása elektromos töltés hiánya esetén egy rendezetlen folyamat. De a virtuális részecskepárok rendezhetőek, azaz polarizálhatóak. Elektromos töltés jelenléte esetén, ami lehet egy elektron, a virtuális részecskepárok polarizálódnak.

Tehát az elektromos mező a lokálisan megjelenő virtuális részecskepárok, fotonok folyamatos polarizációja, melyek a fény sebességével haladnak. Nagyon rövid életük miatt, a virtuális részecskepárok nem tudnak keresztülhaladni a téridőn. Ami a téridőn keresztül halad, az a polarizáltság.

Mivel a virtuális fotonok helyben lépnek elő a kvantum-vákuumból, az elektronra ható erő energiája szintén a kvantum-vákuumból származik. Ha az energia egy formája, az elektromos mező erőt és gyorsulást fejt ki az elektronra, akkor ez az energia újból létre fog jönni az elektronon belül, annak minden egyes pontján.

Tehát mindaz, ami a téridőn keresztül halad, az egy bizonyos fajta információ, ami beindítja a kvantum-vákuumot, hogy erőt és gyorsulást hozzon létre pontosan az elektron aktuális elhelyezkedésénél.

Az elektromos töltés, mint például a környező elektromos mező, szintén a kvantum-vákuum szimmetriatörése. Az elektromos töltések körüli aszimmetriát a térben téraszimmetriának hívjuk. Az elektromos töltést így hívhatjuk vákuum-aszimmetriának.

Ezt a szemléletmódot használva lehetséges annak definiálása, hogy mi az erő és mi az energia. Egy statikus erő kettő vagy több töltésforrásra hat, ha létezik egy téraszimmetria, ami adott a pillanatban változatlan marad. Az áramlási potenciál folyamatosan újragenerálódik az időben.

Ez az, amiért a dinamikus áramlási potenciál az elektrosztatikus erő okozója. Munkavégzés akkor történik, amikor a kettő vagy több töltésforrás közötti téraszimmetria az adott pillanatban megváltozik. Például amikor az elektronok eltávolodnak egymástól.

A téraszimmetria változásakor a téraszimmetria pusztán csak átalakul: összesűrűsödik vagy megnyúlik. Minden téraszimmetriának a sűrűsége az energiaszimmetrikus rendszerek megőrzésétől függ. Az elektromos áramlási potenciál a közvetlen előszint vagy alapanyag a megfigyelhető energiaforma számára.

Mivel az elektron elektromos potenciáljának megszakítás nélküli újragenerálódása nem igényel észlelhető energiabevitelt, ezért először az a kérdés igényel megválaszolást, hogy a megfigyelhető energiák miért maradnak meg.

A következő animáció egy egyszerű áramkörben magyarázza el ennek az energia megmaradásnak a folyamatát és megválaszolja a kérdést, hogy a megfigyelhető energiák miért maradnak meg.

IV.
Az elembel lévő elektrokémiai potenciálkülönbség megtöri a kvantum-vákuum szimmetriáját. Ez egy BEVITELI DIPÓLUST eredményez. A beviteli dipólus olyan, mint egy nyitott atjó. Ezen az ajtón keresztül az elektromos mező beáramlik. A beáramló elektromos mezőt szél ábrázolja, ami nyomást fejt ki az elektronokra.

Az elektronokat ezért vitorláshajók ábrázolják. Mindaddíg, amíg a beviteli dipólus értintetlen marad, az elektromos mező korlátlanul és örökké használható. Amint az áramkör bezárul, az elektronok a negatív pólustól az elem pozitív pólusa felé haladnak.

Az áramkörben megtett útjuk során az elektronok áthaladnak az izzószálon. Az izzószálban segítik az energia egyik formáját átalakulni az energia egy másik formájává.

Az elektromos mező (amely a kvantum-vákuumból származik) az elsődleges energiaforrás, azáltal, hogy áttolja az elektronokat az izzószálon. Tehát az izzószálban létrejövő energia nem az elemből nyeri létét, hanem a kvantum-vákuumból.

Az egyetlen dolog, amit az elem tesz az, hogy megtöri a kvantum-vákuum szimmetriáját és így rendelkezésre bocsátja az elektronokat. Ugyanakkor az elektromos mező csak mozgást végző elektronok esetén generál megfigyelhető energiát.

Mivel az elektronok az izzószál nagyobb ellenállása miatt nem tudnak egykönnyen átkelni, ezért nagyobb hullámokat okoznak. A hullámok kiloccsanó vize a környezet felé sugárzott fény és hő formájában jelentkezik.

Az elektronok nem energiaforrások, hanem csak közvetítőként szolgálnak!

Segítenek átkalakítani az elektromos mező szelét hullámokká. Az elektromosmező-aszimmetria átalakul az izzószálban fény-aszimmetriává és hő-aszimmetriává.

Az aszimmetria-konverziós folyamatot az elektronok által okozott hullámfodrok ábrázolják. Az áramlási potenciálok megfigyelhető energiajellemzőket vesznek fel az aszimmetria-konverziós folyamatban. Az aszimmetria-konverzió az, amit mi megfigyelhető, valós energiaként észlelünk. E folyamat során a megfigyelhető energia szó szerint a helyi kvantum-vákuumból jön létre!

Ha az elektromos mezőt az izzószálban két másik elektron segítségével újra aszimmetriává alakítjuk akkor a szükségszerű következmény, hogy két elektron kifelé áramlik az elem negatív pólusánál, és két elektron befelé áramlik az elem pozitív pólusánál.

Ez szimmetrizálja a beviteli dipólust két elektron révén. A beviteli dipólus szimmetrizációs folyamata kémiai reakcióként válik láthatóvá. Az elektronok egyenletes eloszlása az izzószálban és az elemben kényszeríti a folyamatban résztvevő és megfigyelhető energiák megőrzését.

Egyensúly van azon elektronok száma között, amelyek segítik átalakítani az elektromosmező-aszimmetriát az izzóban, és azon elektronok száma között, amelyek egyidejűleg megszüntetik a beviteli dipólust.

Ez klasszikus példája az elektromos rendszerek önszimmetrizáló mechanizmusának.

Az önszimmetrizáló mechanizmus az oka a megfigyelhető energia megmaradásának!

Amint az elektronok be és ki áramlanak az elemből, a kémiai reagensek az ionok áramlásán keresztül kiegyensúlyozódnak. A kémiai reakció tönkreteszi a beviteli dipólust! Amint megszűnik a beviteli dipólus, az elektrokémiai potenciálkülönbség megszűnik. Az ajtó bezárul és ezért az elektromos mező, mely a kvantum-vákuumból származik, leáll. Megszűnik a feszültség, az áramlás, a mező, az elektronmozgás.

A kémiai reagensek mindaddig működésben tartják a beviteli dipólust, ameddig lehetséges. A kémiai reakció teszi tönkre. Tulajdonképpen a kémiai reakció egy szükségtelen mellékhatás, mert semmilyen kapcsolata nincs az energia izzóban való létrehozásához. Az igazi energiaforrás az elektromos mező (mely a kvantum-vákuumból származik).

Meg kell tanulnunk a korlátlan és vég nélküli elektromos mező lecsapolását a beviteli dipólus megszüntetése nélkül.

A videóval (forrásvideó itt) Marcus Reid (http://vakuumenergie.de) fizikus elnyerte Thomas E. Bearden Ph.D. (http://cheniere.org) amerikai hadseregből nyugdíjba vonult energiaszakértő alezredes nyílt levelű elismerését. (olvasható: http://vakuumenergie.de => Film).

Tom Bearden közel 40 DVD-s kvantum-vákuum nullponti energia sorozata: http://EnergyFromTheVacuum.com . Fordította: Exopolitika Magyarország. E cikk megírása után minden anyagunkról online és offline biztonsági másolatot készítettünk több barátunkhoz eljuttatva.

Amerikai szabadalmi hivatalban különböző szervezetek által titkosításra kért szabadalmak listája az Amerikai Tudósok Szövetsége jóvoltából: https://www.scribd.com/doc/251314288/

Advertisements