Alapkérdések

Exopolitikai alapkérdések

Egyszerű válaszokat próbáltunk megfogalmazni a legfontosabb kérdésekre, amiket először szoktak feltenni, akik nem vagy keveset hallottak az exopolitikáról vagy a földönkívüliekről. Hivatalos válasz ezekre persze nincsen, ezeket a válaszokat a mi véleményünk és néhány általános felfogás szerint alakítottuk. Igyekeztünk minél több nézőpontot figyelembe venni, de így is az olvasóra van bízva, mit fogad el ezek közül.

  • Kik vannak itt?
  • Mit akarnak tőlünk?
  • Kell félnünk tőlük?
  • És mégis hol vannak?
  • Milyenek Ők?
  • Mivel több az exopolitika, mint az ufológia?
  • Honnan lehet hiteles információhoz jutni?
  • Miért fontos az exopolitika?
  • Miért foglalkozik olyan sok film a földönkívüliekkel?


Kik vannak itt?

Nagyjából annyit tudunk biztosan, hogy nem egy nép látogat/figyel meg/lakik itt, hanem több. Elképzelhető olyan nép, akik a Föld alatt élnek alagútrendszerekben, vagy olyan, amely a Naprendszerünkben él egy bolygón, vagy olyan, amely a mi szemünk és műszereink számára láthatatlan. Ők már mindig is itt lakhattak mellettünk. Más népcsoportok közeli vagy távoli csillagrendszerekből jöhettek. Megint más népek pedig csupán robotok lehetnek, vagy lélek nélküli biológiai testű lények, esetlegesen mesterséges intelligencia által irányítva.

Mit akarnak tőlünk?

Szándékaik nehezen érthetők számunkra. A materialista szemlélet szerint nem jöhetnek másért, mint élőhelyet szerezni és hódítani, vagy tudományos kísérletekhez. A valóság ennél biztosan jóval összetettebb. Elképzelhető, hogy legalább annyi féle céljuk van, mint az emberiségnek együttvéve – egyesek rombolni akarnak, mások pedig építeni, és van olyan, aki megfigyelő.

Elég biztosnak látszik, hogy a sokszínűségben előfordul olyan civilizáció, amely kihasználni próbálja az emberiséget, például genetikai állományának frissítésére/fejlesztésére. Azonban akad olyan is, amely a szabad akaratunkat figyelembe véve őszintén támogat(na) minket, ha kérjük, fenntartások nélkül. Nekik ez a szerepük, amit magukra vállaltak.

Kell félnünk tőlük?

A félelem egyik oka a tudatlanság. Ha megfelelően tájékozódunk, kiderül, hogy nem akarja senki porig rombolni a földet, vagy kiirtani az emberiséget, és átvenni a bolygót. A hollywoodi filmek nagyrészt a félelemre alapszanak, és hozzájárulnak ahhoz az általános hozzáálláshoz, hogy az idegenek veszélyesek. Az igazság az, hogy van, akinek negatív vagy ismeretlenek a céljai, de tudunk nem egy olyanról, akinek pozitív. A valóság sokkal bonyolultabb, mintsem hogy a galaktikusokat egy dobozba zárva felcímkézzük.

Igaz, hogy az eltérítettek száma elég magas, azonban felesleges azon félni, “mikor visznek el minket”. Egyrészt ezek sem mindig negatív élmények, és lehet, hogy magasabb célt szolgálnak. Magasabb szemszögből nézve semmi sem érdemes a félelemre. A félelem másik előidézője a tehetetlenség érzése lehet. Azonban messze nem vagyunk tehetetlenek, sem mint civilizáció, sem mint egyén. Már van beszámoló arról, hogy valaki ellen tudott állni eltérítésnek. A civilizációnak pedig a Disclosure, a nyilvános hivatalos elismerés a válasz.

Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a minket támogató galaktikusok körülöttünk vannak és figyelnek a Földre, a félelmek alaptalanok. Sok forrás szerint ezek az entitások nem engednének olyan atrocitásokat, mint egy egész bolygó hanyatlása, mivel ez senkinek sem szolgálja a spirituális fejlődését. Az emberiség ahhoz elég tudatos, hogy ne legyen szükség erre.

És mégis hol vannak?

A kétkedés legtöbbször hangoztatott oka állítólag az, hogy “nem látni senkit, semmit”. A legtöbben elfogadják, hogy az univerzumban létezhetnek intelligens civilizációk, azonban úgy gondolják, ide nem jöttek, mert akkor már nyilvánosan bejelentették volna, vagy lenne hiteles kép róluk vagy közlekedési eszközeikről.

Ehhez a gondolatmenethez két lényeges ellenvetés van: az egyik, hogy mint ahogy a hivatalos tudomány is eljut most már oda, hogy elég sok Földhöz hasonló bolygó (exobolygó) létezik még a mi galaxisunkban is, jóval több civilizáció van, mint ahogy azt elgondolják manapság. Az univerzum tele van élettel! Ha pedig így van, csak az űrutazás lehetőségén múlik, hogy eljöttek-e ide vagy sem. A tudományos elméletek pedig folyton változnak, tehát hiba a mostani tudomány állásából kiindulni. A másik pont, hogy a kérdést spirituális szemszögből is meg lehet nézni. Ennél alapvető elv az, hogy az embernek és emberiségnek kollektíven szabad akarata van, és ebbe beleavatkozni nem szabad senkinek. Ezért tehát hiába van körülöttünk sokan, ha csak az lép velük kontaktusba, aki felkészült rá, vagy egyéb okokból. Azt se feleljtsük el, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a mi műszereink vagy szemeink által látható lényekről van szó.

Mondhatni két féle csoport van körülöttünk: az egyik nem akar nyilvánosan beavatkozni a mi világunkba, a másik pedig azért nem akar látszani, mert rossz szándékaik egyértelműek lennének. Mindez akkor változik, ha a föld lakossága kollektíven úgy dönt, hogy most már legyen nyilvános. Ez a folyamat már elindult.

Milyenek ők?

A legmeglepőbb az, hogy mennyire hasonlítanak ránk. Az elbeszélések szerint járhatnak a Földön, és első pillantásra fel sem tűnne, hogy nem itt születtek. Akik nem ennyire hasonlítanak, azoknak is általunk emberinek tartott felépítése van. Az másokat szolgáló entitásokat jellemzően a szemükbe nézve ismerjük fel, bennük végtelen szeretetet látunk. Sokan persze nem láthatóak, mert a köznapi tudatállapotban nem vagyunk hozzá elég éberek, vagy mert különböző technikákat alkalmaznak, hogy ne legyenek láthatóak.

Jellemüket tekintve a harmadik dimenzión túli entitásoknak nincsen egójuk, tehát nem beszélhetünk személyiségről. A történéseket nem a tér és idő, hanem frekvenciasávok és analógiák, feladatok és specialitások által írhatnánk le.

Mivel több az exopolitika, mint az ufológia?

Más, amennyiben “Nem a fényekről az égen, hanem a hazugságokról a földön” szól (Stephen Bassett). Tehát nem a fenomenológia, hanem az értelmezés, rendszerezés, lehetőleg minél szélesebb körű információszerzéssel foglalkozik. Az UFO jelenséget kiindulási pontnak tekinti. További információkat a titkos projektekben, árnyékkormányban dolgozó tanúk révén, logikus következtetésekkel próbál szerezni. A tudomány egy része spekuláció vagy valószínűség, ez azért, mert az illetékesek majdnem az összes információt titkolják vagy nem ismerik el hivatalosan a tényeket. Az információk tehát valakinek megvannak, csak a mainstream társadalom és tudomány számára nem ismertek. A találgatásokban mégis vannak olyan vonulatok, amelyben a legtöbben hasonlóan gondolkodnak.

Honnan lehet hiteles információhoz jutni?

Erre azt kellene válaszolni, hogy sehonnan. Ez az a terület, amelynél még a saját szemünknek (vagy távolba látó élményünknek) sem hihetünk, mert az agyunk és szellemi tevékenységünk is manipuláció tárgya lehet. Ha látunk egy furcsa fényt az égbolton, az bármi lehet, és ha repülő csészealj is, egy lehet a “mieink” közül. A felszólaló tanúk egy része téves információkat közöl, részben azért, hogy összezavarja az igazságot, vagy az elpártolt civilizáció egymás közti harcai miatt, részben pedig a legjobb ismereteit adja át, amikről kiderülhet, hogy nem teljesen igazak, mert vele is csak egy kis részét osztották meg az egész kirakós játéknak.

Nagyon kevés dolgot állíthatunk biztosan, a többit pedig fenntartással kell kezelni, a önrevízió állandó eszközével élve. Talán a legjobb forrás a tanúk vallomásai, a közvetlen interjúk, ahol magunk eldönthetjük az információhoz tartozó forrás hitelességét.

Miért fontos az exopolitika?

Az exopolitika arról szól, hogy az emberiségnek megvan a technológiája és már a gyártási kapacitása is ahhoz, hogy megszüntesse az emberi szenvedés egy részét: az éhezést, egymás közti háborút, vallásos ellentéteket, a környezeti katasztrófák nagy részét. A kulcs mindehhez persze az akarat, ami abból fakad, hogy látjuk a jelenlegi állapotok mivoltát, és a lehetséges előrelépést. Az exopolitikai valóság segít szembenézni magunkkal, sötét részeinkkel és ezáltal továbbfejlődni. Az önmagunkkal való szembenézés segít a spirituális fejlődésben.

A Disclosure annyira nagy esemény, hogy most kell bekövetkezzen, amikor a kihívások is a legnagyobbak. A pénzrendszer most van tűrőképességének határán, ahogy volt már korábban is válságok, háborúk előtt. Minél sürgősebben szükség van a hamis pénz megszüntetésére és a titkos technológiák hivatalossá tételére. Ez a két pont márpedig mind ahhoz kapcsolódik, hogy felismerjük, kiknek adtuk és adjuk át a hatalmunkat, és hogyan hagyjuk, hogy ezt csinálják velünk.

Egyébként aki exopolitikával foglalkozik, szenvedélyből teszi azt, mert valamilyen vonzódást érez ezekhez a tartalmakhoz, elméletekhez, nem pedig akadémikus tudományként.

Miért foglalkozik olyan sok film a földönkívüliekkel?

Hollywoodi filmek és sorozatok sokasága szinte minden esetben negatív képet fest a földönkívüliekről. Csak néhány filmben szerepelnek pozitívan. Ennek oka persze a fogyasztói társadalom és hogy a félelemre alapuló filmek iránt nagyobb igény látszik. A filmiparban a konfliktust előadó filmek körül van bevétel, legalábbis ezt erősíti a hivatalos média.

Egy másik oldalról nézve nem csak a magasabb bevétel, hanem irányított tevékenység is okozza a negatív képet. Sok bennfentes szerint amint a nyomtatott és mainstream média, úgy a hollywoodi filmek is néhány hatalmat gyakorló csoport birtokában vannak, akik cenzúrát gyakorolnak fölötte. Ezek az elpártolt civilizáció vezetői, és nekik az elnyomáshoz eszköze a félelem. Továbbá azt is elősegíti, hogy az emberek ne akarják, hogy a nyilvános bejelentés megtörténjen, hanem inkább a félelem miatt elutasítsák a földönkívüliekről való értesülést. Így a megszerzett technológiáik titokban maradnak. A mainstream társadalom önmagát cenzúrázza: ha valaki földönkívüliekről beszél, akkor a többiek azt annak tulajdoníthatják, hogy túl sok hollywoodi filmet nézett. Legrosszabb esetben a filmek egy Project Bluebeam-nek nevezett intézkedés-sorozatot készítenek elő, mely abból áll, hogy holografikus úton rendeznek meg egy Függetlenség Napja-szerű eseményt és ezáltal teljes rabszolgaságba vezetik a lakosságot.

Egy további értelmezés szerint a hollywoodi filmek valójában a Disclosure részei és éppen elősegítik, hogy a titok nyilvánosságra kerüljön. Az illuminátusok hagyományos felfogása szerint az emberiség csak nem elég fejlett, hogy a valóságot kezelni tudja. Ezért fokozatosan kell bevezetni a gondolatot a köztudatba. Valójában úgy tűnik, sok film és sorozat esetén nagyon sok részlet megegyezik a valósággal, például a Csillagkapu, a Star Trek és az X-akták esetében, de még sokat sorolhatnánk. Az illuminátusoknak van egy technikája, mellyel “mindenki számára láthatóan elrejtik” ezeket: fantáziának álcázzák. Az egydollároson is ott vannak a szabadkőmáves jelképek, de megtalálhatóak építészeti struktúrákban és szinte mindenhol. Kevesen veszik észre, hogy ezek nem magától értetődő jelképek. Persze nem minden elrejtett utalás: a szövegírók és szerzők azért is találják el a részleteket, mert ezek a tartalmak a közös tudattalan és társadalom részei.

Szeretettel várjuk építő hozzászólásodat!