Kiegészítő Pénznemek Rendszere

A pénzrendszer sokkal nagyobb tabutéma, mint az ufók vagy az ingyen energia vagy a spirituális megvilágosodás. Bár legutóbbi a legfontosabb, mégis több ember érdeklődik bármelyik előbb említett három téma iránt, mint a pénzrendszer igazi megoldásai iránt. Több ezer éves taburól van szó.

A megoldás az, hogy ne legyen monopóliumpénz, hanem komplementer valuták RENDSZERE legyen. Maga a kifejezés, hogy kiegészítő pénznem (complementary currency), maga a megnevezés sem létezett néhány évtizeddel ezelőttig e több ezer éves problémára. Jelentős számú film, cikk és könyv készül a pénzrendszer problémáiról, hibáiról, de a megoldásokról a rendszerszintű problémákra, alig: még a hozzáértőbbek nagy része is sötétségben van. A megoldás úgy tűnik, valahogy nem érdekes.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 valutaválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) zajlódott le a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszereiben 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság.

Ha az autónk rendszerszinten ennyiszer romlana el, tennénk valamit? A nemzetközi életben minden válságot úgy kezelnek, mintha az lenne a bolygón a legelső. Nem ismerik el a létezését a problémának, ami láthatóan nem egyedi, hanem rendszerszintű.

A jegybankok érdeke és különösen a világ nemzeteinek független jegybankjait ellenőrző, hivatalosan is magánbank központi banknak, a Bank for International Settlements-nek (BIS) az érdeke a szorosan véve 350 éves, tágabban véve a több, mint 2000 éves status quo fenntartása.
Maga a BIS egykori elnöke tájékoztatta Bernard Lietaer-t (lásd ebben a videóban a beszámolóját erről), hogy a világ összes jegybankjának, az IMF-nek és a Világbanknak, egyetlen egy célja van: hogy a rendszer ugyanolyan maradjon, mint most. Érdekességképpen itt olvasható az International Journal of Central Banking: http://www.ijcb.org.

A világot irányító nagyvállalati, illetve hadipari-pénzipari-olajipari hálózatok nem érdekeltek hosszú távon gondolkozni. A világot irányító nagyvállalati, valamint a politikai és szektás hálózatok érdekeltek viszont a totális káoszban (ahogy az a sorok közül kiolvasható a számukra írt CIA Global Trends 2030 c. tanulmányból is). A pénz jelenlegi változata és jelenlegi rendszere csak eszköz az életellenesség “szent” gyakorlására. Hogy miért lett ilyen a pénzrendszer (az ókori Babilontól kezdve minimum), annak már exopolitikai vonatkozása van, de ez most szétfeszítené a kereteket.

Vajon mi lenne a pénzügyi megoldás a BIS-ben is egykoron dolgozó pénzügyi rendszerszemlélet szakértő szerint?

Videóátirat:

Kiegészítő pénznemek, komplementer valuták rendszere

A nevem Bernard Lietaer (ejtés: lietár). Társkutató vagyok a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben (azóta a Sorbonne-on tanít). Képesítéseim javarészét rendszermérnökként szereztem. A rendszerelméletet alkalmazom a pénzügyi rendszerekre. Amit a közgazdaságtan többnyire nem tesz meg.

Ha hátrahagyjuk a Paradigmát: kiegészítő pénznemekkel stabil gazdaság érhető el.

Amikor először ráeszméltem, hogy valami baj van a pénzügyi rendszerekkel, az 1970-es évek első felében volt. Akkoriban Dél-Amerikában éltem. Éppen Peruban dolgoztam, feladatom volt optimalizálni Peru keményvaluta bevételét. Észrevettem közben valamit, ami egész Latin-Amerikában érlelődött. Annak az adósságbuboréknak a kezdetét vettem észre, ami utóbb aztán 1981-ben robbant ki. Arra jutottam, hogy vagy megőrültem, vagy valami olyat látok, ami nem normális.

Dűlőre akartam jutni ezügyben, így egy fordított kutatóévet vettem: a kutatóév az, amikor egy professzor a valódi világba megy dolgozni. A fordított kutatóév mikor egy valódi világbeli ember elmegy professzornak. Ez volt számomra az első ilyen fordulat. Számos alkalommal megtettem ezt életem során. Ekkor kezdtem el tanítani a belgiumi Leuven Egyetem nemzetközi pénzügyek szakán és írtam egy könyvet Latin-Amerikáról.

Ekkor kezdtem tudatára ébredni, hogy rendszerszintű problémák vannak az egész globális pénzügyi rendszerben. Ebben a könyvemben kijelentettem, hogy a kora 1980-as években egy nagy válság várható Latin-Amerikában. A könyvet 1979-ben adták ki és 1981-ben pukkant a buborék.

Életem második meghatározó lépését azonban életem máig egyetlen mentorának köszönhetem, Willis Harman-nak (abban az időben már az IONS, az Edgar Mitchell asztronauta alapította, tudatkutatással foglalkozó Institute of Noetic Sciences elnöke volt).

Willis Harman azt mondta nekem 1992-ben: “Bernard, olyan képzést kaptál 25 éven át a pénzről, mint még soha senki.

Különböző, szokatlan pozícióimra gondolt:

– Én vagyok az egyetlen központi bankár, aki ténylegesen kezelt egy offshore valuta alapot. Ezek nem szoktak megtörténni egyazon életen belül.

– Vagy: professzor voltam egy egyetemen és elnök egy elektronikus fizetési rendszerben.

– Dolgoztam jelentős nemzetközi vállalatoknak és fejlődő országoknak is.

Ezek teljesen más látószöget követeltek meg. Egyetlen közös volt bennük: a pénz rendszere. De én erre nem jöttem rá, amíg Willis rá nem ébresztett erre az összefüggésre. Hozzátette még: “Tovább kell adnod, amit megtanultál, mert nagyon hasznos lesz sokak számára!” Így kezdődött.

Gondoltam, három évig csinálom, aztán megyek tovább a saját egyéni életemmel. Ez húsz éve történt, publikálni pedig 15 éve kezdtem el.

Nem tudok megszabadulni a témától. Kapaszkodik belém, a világban zajló események miatt. Ahol most tartunk, az valójában sajnos pontosan az, ahol vártam hogy fogunk tartani, amikor 1999 végén előrejeleztem a jelenlegi világszituációt.

Ez öt fő rendszerszintű válság összeütközése: öregedő társadalmak, növekvő munkanélküliség, drámai éghajlatváltozás, fajok tömeges kihalása. Mindezek átitatva a pénzügyi instabilitással.

Ezen dolgok együttes erővel rá fogják kényszeríteni az emberiséget 2020 előtt, hogy ténylegesen változtassunk a pénzügyi rendszerünkön. Ezt még mindig tartom, hogy 2020 előtt rákényszerülünk a megváltoztatására. De reményeim ellenére ezügyben sok a késlekedés.

A Paradigmaváltás: a pénzügyi monokultúrából a pénznemek ökológiájába

A hátrahagyandó paradigmánk az, hogy mindent egyetlen egy TÍPUSÚ valutával kell kezelnünk, az egyedülálló pénznem monokultúrájával. Minden PATRIARCHÁLIS társadalom kezdetektől fogva, i.e. 3200-tól: a Babiloni Birodalom, Ókori Görögország, Római Birodalom és a Reneszánsz óta a Nyugati világ, ezek mind patriarchális társadalmak és MINDEGYIKÜK egy felülről irányított egyedüli pénznemet rótt ki a társadalmára, beépített kamattal.

Nagyon logikusan, ugyanis a kamat egy elvonó egyszköz; egy koncentrációs eszköz. A kamat automatikusan biztosítja az erőforrásokat a hatalmi hálózatoknak, anélkül, hogy ehhez bármit tenniük kellene.

A kamat definíciója:
erőforrások áthelyezése a felhasználók összességétől a kibocsátók javára.

Ennek a pénzügyi rendszernek a monokulturális JELLEGÉT kell elhagynunk.

Tehát ne az egész hagyományos pénzügyi rendszertől szabaduljunk meg, amit néhány ember mond: a pénzügyi reformerek többsége ugyanis ebbe az irányba megy: vagy a kormánynak akarják adni a monopóliumot vagy nemesfém fedezetűvé akarják átalakítani a rendszert, de ha benne maradunk az egyetlen pénztípus paradigmájában, akkor még ezek esetén is saját csapdánkban maradunk!

Ezért kell a pénzügyi monokultúrából pénzügyi ökorendszerbe átmenni.

A pénzügyi ökorendszerben különböző skálák, különböző speciális réspiacok, rés-funkciók vannak. Ezek összessége tud adni egy sokkal nagyobb ellenállóképességet, mint ami a jelenlegi rendszerszintű monokultúrával elérhető.

Hangsúlyozom, hogy a monokultúra igenis hatékonyabb. Ha azt úgy értelmezzük mint termelési hatékonyság, időegységre, évre lebontva, egyszerű példaként a fakitermelést vehetjük. A monokultúrák rendkívül hatékonyak, vita nincs. De rettenetesen törékenyek. (lásd a Nemzetközi Valutaalap tanulmányát: az IMF 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 pénznemválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) van a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszerének háta mögött 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság. http://tinyurl.com/IMFbankingCrises ).

Mit értek a pénzügyi ökorendszer alatt

Képzeljük el, hogy a banki hitelpénz mellett van a hagyományos pénz is és vannak üzletek közötti B2B pénznemek is és vannak városi pénznemek is: olyan városokban és vonzáskörzetükben, melyek saját társadalmi és ökológiai céljaikra hoznak létre pénznemeket nonprofit szervezeteken keresztül.

Hadd adjak élő példát mindegyikre.

Az egyik a cégek közötti B2B valuta, a svájci WIR, mely a B2B pénznemek anyja és a svájci gazdaság titka. A második példára városi pénznemeket mondok, amiket Angliában kezdtek el nemrégiben, a Bristol font és a londoni kerületi Brixton font. (ill. még Oxford font, de lásd még: torekes Belgiumban)

Ezeket a városok bocsátják ki és így ezek a városok felelősséget vállalnak rendszerszintű problémáik önálló megoldásában. A nagymamánkról való gondoskodásra egy szomszédsági pénznem-rendszer a megoldás, pl. a japán Fureai Kippu kiegészítőpénznem-rendszer.

Mindezen valutatípusoknak, mindegyik kiegészítőpénznem-fajtának helyet KELL foglalnia a teljes rendszerben.

Figyelmeztetnem is kell, hogy eljuthatunk oda, hogy túl sok van belőlük, de ettől nagyon messze vagyunk! Elméleti megfontolásokból tudjuk, hogy egyensúlyra van szükség: nem szabad túllőni. De hogy egynél több pénznem-típusra van szükségünk, az biztos.

Körülbelül fél tucat ilyen különböző rést kell megcéloznunk. Ekkor egy stabil, fenntartható rendszert érhetünk el.

Mit tehetnénk mi, hogy segítsük a változást?

Civilként azt tudom mondani, hogy minden állampolgárnak lehetősége van kivenni a szerepét ebben a játékban. Az a kulcsfontosságú, hogy egy vezetői csoportban vegyünk részt, a skála bármilyen szintjén: ha vezetői team-ünkkel vagy bárkikkel, akikkel összefogunk, egy társasház erejéig van hitelességünk és elismertségünk, akkor azon a szinten. Ha egy körzet, egész szomszédság szintjén, akkor ezen a szinten; ha helységi, városi szinten, mert oldalunkra állt a polgármester, vagy más emberek, akikre ezen a szinten felnéznek mások, akkor helységi, városi szinten.

Valójában azon múlik, hogy kiket tudsz magad köré tudni, és azoknak milyen szinten van szavahihetőségük, hogy az a szint megfeleljen a választott pénznem-típus bevezetéséhez szükséges szintnek.

Magyarul: ne próbálj meg világvalutát csinálni ha csak a társasházban néznek fel rád. Ugye érthető? Ugyanakkor, ha világszinten van hitelességed, akkor törd a fejed egy világvalután.

További videók Bernard Lietaer-tól és egy jobb pénzügyi rendszerről: tinyurl.com/helyipenzek

További kiegészítő pénznem anyagok a http://HelyiPenzSzoftver.blogspot.com oldalon.

További ajánlott anyagaink: 

Interjúnk Paul Hellyer-rel, Kanada volt védelmi miniszterével: http://wp.me/p2X0wC-HS

Interjúnk Alfred Webre-rel, az exopolitika szellemi atyjával: http://wp.me/p2X0wC-kh

Interjúnk Kosta Makreas-szal a rendszeres, civil, Globális Kapcsolatfelvételi Meditációkról, azaz a CE-5-ról: http://wp.me/p2X0wC-AA

Interjúnk Mary Rodwell-lel, az új tudatossággal és új képességekkel születő csillaggyermekekről: http://wp.me/p2X0wC-CM

Videófordításunk Corey Goode-val, a David Wilcock által nyilvánosság elé hozott, vállalati és nemzetközi kormányzati titkos űrprogramokat leleplező kontaktával: http://tinyurl.com/TitkosUrprogramokCikk

Videófordításunk Steven Greer-rel  az újenergia technológiák, a hadi-ipari komplexum és a földönkívüliek összefüggéseiről: http://tinyurl.com/GreerHUNcikk

Videóink: http://youtube.com/exopolitika/videos

Dokumentumtárunk: http://scribd.com/exopolitika és http://tinyurl.com/exopolitikabox (valamivel több dokumentumot tartalmaz)

Képanyagaink: http://flickr.com/exopolitikamo és http://flickr.com/exopolitika (régebbi fiók)

Általunk készített további weboldalak:
http://HelyiPenzSzoftver.blogspot.hu és http://NyiltForraskoduGazdalkodas.blogspot.hu

Ajánlott magyar exopolitikai oldal: http://GoodETHungary.blog.hu

Partnereink: http://Vilaghelyzete.com és a Stratégiakutató Intézet – http://StrategiaKutato.hu

Reklámok